Szakmai programunk

Pedagógiai szemlélet

A személyközpontú értékek közvetítése központi szerepet játszik életünkben, azaz a bizalom, kongruencia, empátia, feltétel nélküli pozitív odafordulás, nyílt kommunikáció jelentik az iránytűnket. Ezek biztosítják a biztonságot és minden diák egyediségének tiszteletben tartását. Törekszünk rá, hogy mintául szolgáljunk. Ezek az értékek együtt teremtik meg azt a környezetet, amelyben a diákok motiváltan és örömmel tanulnak, fejlődnek és alkotnak.

A személyközpontú pedagógiai megközelítés alapvető eleme, hogy a gyerekek érdeklődésére és szükségleteire építjük a közös munkát. Ez azt jelenti, hogy az oktatásban a diákok által behozott témákra és kérdésekre koncentrálunk, és az ő kíváncsiságukra alapozva alakítjuk ki a tanulási folyamatokat. Ez a módszer lehetővé teszi a diákok számára, hogy aktív résztvevői legyenek saját tanulásuknak, és felelősséget vállaljanak a saját munkájukért.

Munkánk során nem a Nemzeti alaptanterv (NAT) követelményei határozzák meg a mindennapi tevékenységeinket. Ehelyett időnként megállunk és visszanézünk, hogy mi teljesült a NAT-ból, így biztosítva, hogy a szükséges keretek és követelmények is teljesüljenek, de nem ezek uralják a tanítási folyamatot.

Személyes történeteink

Hogy kézzel foghatóbbá tegyük az elképzeléseinket, gyűjtögettünk meghatározó pedagógiai élményeket a saját életünkből. Azt reméljük, ezek is át tudják adni céljainkat, rávilágítanak hozzáállásunk mélyebb gyökereire.

Csizi

Emlékszem az első érettségire, amin részt vettem valamikor 1984 tájékán. Megdöbbentett egy érettségiző. Amerika mezőgazdaságáról kellett beszélni. Folyamatosan, szépen felelt, mondta, hol van búzatermelés, hol terem a kukorica. Mindezt úgy, hogy háttal állt a számára kikészített óriás Amerika mezőgazdasága c. térképnek. Talán ha mellette áll, és időnként rápillant…
Emlékszem, volt egy tanítványom az Arany János Gimnáziumban, akiről lemondtam. Annyira nem figyelt, lassú volt, nem készült az órákra, hogy azt gondoltam, felesleges nekem iparkodnom. Egy nagyon húzós matekos osztályba járt. Ugyanakkor kedves volt, és olyan szerencsétlenke, békén hagytam hát, kiegyeztünk egy kettesben. Évekkel később véletlenül találkoztunk. Elmondta, hogy az érettségi után ott állt, nulla tudással, és az angol volt, amihez hozzá tudott nyúlni. “Miért?”-kérdeztem. “Mert ez volt az a tárgy, ahonnan nem vittem el rossz érzést”. Megtanultam: Néha az is számít, ha nem teszünk akadályt mások elé.
Emlékszem, ahogy az elsőszülött fiam hazaérkezik egy nyári napon, és nagyon dühös. „Most megírom nekik!” – ezzel a felkiáltással nekiállt a bizonyítvány végén lévő „Diák vélemények” c. keretbe beleírni a dühét. Szerettem, hogy van véleménye, és van hol kifejeznie azt!

András

Kezdő tanárként egy általános iskolában tanítottam biológiát és kémiát. Az egyik 7. osztályban volt egy aranyos kislány, akinek öröm volt ránézni minden iskolai cuccára. Kémiából azonban nemigen jeleskedett.

Amikor feltettem az osztálynak a kérdést, hogy ki szeretne délutáni kémia szakkörre járni, osztálytársai megdöbbenésére ő is jelentkezett. Én pedig örömmel fogadtam.

Az alakuló foglalkozáson megbeszéltük, hogy ki minek lesz a felelőse. Ettől a kislánytól azt kérdeztem, hogy vállalná-e, hogy rendbe teszi a szertárban a vegyszeres szekrényt. Ezt meg ő fogadta örömmel. Sok-sok munkával végül minden üvegre új, gyönyörű betűkkel írt címke került. Jónéhány címkét bizony többször is újra kellett írnia, mire a bonyolult képletek is hibátlanok lettek. Mikor készen lett, kérdezte, hogy milyen logika szerint rakja vissza a rengeteg üveget a szekrénybe; a nevek vagy a képletek szerint tegye-e azokat abc-rendbe. Például a vaskarbonátot a V-hez tegye, vagy az F-hez. Rábíztam a döntést. Ő pedig megtervezte a rendet, és szépen be is pakolta az üvegeket. És a szakkörön mindig ő készítette ki a kísérletekhez szükséges anyagokat.

Így jutottunk oda, hogy egyszer a délelőtti kémiaórán előkerült olyan kérdés, amire az osztályból csak ő tudta a választ.

Képzési specialitások

Szociális készségek

A Jurtasulit azért hozzuk létre, mert hiszünk benne, hogy az iskola dolga a szociális alapismeretek oktatása is. Bár nemiskolaként működünk, a szociális készségek fejlesztése alapvető fontosságú számunkra.

Az önismeret segít abban, hogy tisztában legyünk saját érzéseinkkel, gondolatainkkal és viselkedésünkkel, ami az első lépés a hatékony önmenedzselés felé. A társismeret pedig lehetővé teszi, hogy megértsük mások nézőpontjait, érzéseit és szükségleteit, ami elengedhetetlen az empatikus kapcsolatok kialakításához.

A kommunikációs készségek fejlesztése révén hatékonyabban tudjuk kifejezni magunkat és megérteni másokat, míg az erőszakmentes konfliktuskezelés megtanít arra, hogyan oldjunk meg nézeteltéréseket békésen és konstruktívan. Konfliktusok mindig lesznek, de a resztoratív szemlélettel azt taníthatjuk meg, hogy közösen dolgozva a béke, a helyreállítás érdekében, hogyan segíthetjük elő a megértést, a felelősségvállalást és a kapcsolatok javítását.

Eszközöket adunk diákjaink kezébe, hogy később is képesek legyenek ezeket az élet minden területén használni.

Ökológia

Az ökológiai tudatosság és a természetközeliség kiemelt fontossággal bírnak a fenntartható jövő biztosítása érdekében. Az ökológiai szemlélet segít megérteni, hogyan működnek az ökoszisztémák, és hogyan hatunk mi, emberek, ezekre a rendszerekre. Azáltal, hogy tiszteljük és óvjuk a természetet, hozzájárulunk a biodiverzitás megőrzéséhez, ami alapvető az élet fenntartásához a Földön. A természetközeliség nem csupán a környezetvédelmi intézkedések szintjén fontos, hanem a mindennapi életünk részeként is. A természetes élőhelyek meglátogatása, a természetben való időtöltés hozzájárul mentális és fizikai jólétünkhöz, erősíti a természet iránti felelősségérzetünket és közvetlen kapcsolatot teremt a minket körülvevő világgal.

Az ökológiai nevelés kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a jövő generációi tisztában legyenek a környezeti kihívásokkal és képesek legyenek fenntartható megoldásokat találni. A természetközeli élmények, mint a kertészkedés, az erdei iskolák vagy a természetjárás, gyakorlati tapasztalatot nyújtanak, és mélyebb megértést biztosítanak az ökológiai folyamatokról. Ezen tevékenységek során a gyerekek és felnőttek megtanulják értékelni a természet szépségét és fontosságát, ami hosszú távon hozzájárul a környezettudatos életmód kialakításához. A természethez való közelítés, valamint az ökológiai szemlélet erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb és harmóniában lévő világot építsünk.

Demokrácia, döntéshozatal, felelősségvállalás

A demokráciához fűződő viszonyunk is szorosan kapcsolódik szemléletünkhöz. Az oktatás során bevonjuk a diákokat a döntéshozatali folyamatokba. Így nem csupán passzív résztvevői az oktatásnak, hanem aktív és felelősséget vállaló szereplői is. Ennek eredményeként a tanulók nemcsak tudást szereznek, hanem fontos életkészségeket is elsajátítanak

Összefoglalva

Mintául kívánunk szolgálni a személyközpontúság értékeinek közvetítésében.
Azért találkozunk, amit egyedül nem kaphatunk meg: kapcsolatok, intimitás, kreativitás.
Önmagunkat és társainkat is tanulva fejlesztjük magunkat.
Vegyes korcsoporttal és egyéni tanrendes fiatalokkal dolgozunk, hogy magunk, együttgondolkodva alakíthassuk mindennapjainkat.
Az intimitás és az alkotás tölt fel minket energiával.
Kreativitás és önbizalom születik bennünk ebben a környezetben.

Tantárgyi programok, követelmények, tanórák

A kisiskolai (1-6. évfolyam) tantervi váz célja, hogy átfogó és kiegyensúlyozott oktatási programot biztosítson a diákok számára, amely fejleszti mind a szociális, mind a kognitív készségeiket. Hiszünk benne, hogy a diákok a saját érdeklődésük mentén haladva minden fontos fejlesztési területtel találkoznak majd a mindennapokban.
A közösségfejlesztésről és az ökológia kiemelt szerepéről már volt szó.

Az írás, olvasás és számolás alapvető készségeit a tanulók rendszeres gyakorlással és kreatív feladatokon keresztül fejlesztik. Ezeket kötelező sávokban oktatjuk is. A magyar nyelv és irodalom, matematika és természettudományok, mint a kritikai gondolkodás és problémamegoldás alapjainak elsajátítására mindennap fordítunk időt. Az alkotás és művészetek, beleértve a barkácsolást, kézművességet, táncot, zenét és vizuális művészeteket, elősegítik a kreatív gondolkodást és a művészeti kifejezésmódokat. A mozi és mese, valamint a barangolás, kirándulások és elmenős programok gazdagítják a tanulók kulturális és társas élményeit. A játékok, társasjátékok és rejtvények pedig szórakoztató módon erősítik a logikai és stratégiai gondolkodást. A tanterv magában foglalja a dráma és mozgásos tevékenységeket, valamint az egészséges életmódra nevelést. Tanulunk idegen nyelvet, és digitális készségeket is.

A Testnevelésben kérjük a szülők segítségét. Bár a mozgásra külön hangsúlyt helyezünk, fontosnak tartjuk, hogy a kisdiákok olyan mozgásformában mélyülhessenek el, ami leginkább megfelel számukra. Ezt kérjük, egyénileg oldják meg.

Módszertan

Ahogy fentebb leírtuk, módszertanunk alapja, hogy a tanulók egyéni szükségleteire és érdeklődésére összpontosítunk. Ennek a megközelítésnek különböző formái lehetségesek:

Egyéni tanulási tervek mentén haladunk.
Figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit és tanulási stílusait. A differenciált oktatásban Gardner többszörös Intelligencia elméletére és Heacox Different Oktatási modelljére támaszkodunk.
Tanulási keretként projekteket szervezünk a diákok által hozott témákból.
Munkáik dokumentálásához portfóliók készítésére sarkalljuk őket.
Tanáraink a mentorálás és tutorálás eszközeivel segítik a diákokat a személyes és szakmai fejlődésben.
Az önértékelés is fontos eleme ennek a megközelítésnek. A tanulók rendszeresen értékelik saját munkájukat, és kapnak visszajelzést a tanároktól és társaiktól.
Kevésbé használjuk a tankönyveket, mint a tanulás valóságos forrásait, ehelyett: egymást, a szülőket, a környezetünkben élőket, a kertet, a felmerülő kérdéseket és problémákat. Tanulási térnek tekintjük az egész környező világot.
Minden alkalmat megragadunk, hogy alkotó munkában legyünk a diákok mellett, a munka komplexitására és kreativitására koncentrálva.
A készségfejlesztés és ismeretátadás kettősségében gondolkozunk.
Használjuk a XXI. század vívmányait, az egyéni tanulás támogatásába bevonjuk a digitális kultúra lehetőségeit is. Azt tanuljuk személyesen, amit úgy érdemes.
Használjuk a drámapedagógiát, mint eszközt, hogy a diákok megtalálják, mi közük lehet az adott témához.
Elmenős programokat szervezünk, hogy a tanulást széles értelemben meg tudják élni. A tanulás számunkra nem csupán a könyv, füzet, toll egységéhez kötődik.

Mindennapok keretei

Egyéni szerződés: a közös munka kezdetén megállapodunk a tanulás kereteiben, és erről szerződést kötünk. A szülő jóváhagyásával kialakított szerződés első pontja annak tisztázása, hogy a diáknak az adott időszakban mik a céljai. Ennek alapján javaslatokat fogalmaz meg a tanári stáb, de a döntés minden esetben a diák kezében marad. A szerződés választ ad azokra a kérdésekre, hogy a diák kivel, mikor, hogyan, miből szeretne tanulni, szabályozza az időkereteket, az értékelés idejét és formáját, a vizsgára készülés formáit, stb.
Érkezés és távozás: nappali tanrendben vagyunk együtt reggel 9 és délután 15 óra között. A sport vagy egyéb egyéni programot beépítjük az egyéni órarendbe.
Közös étkezés: lehetőség van a közös étkezés megszervezésére, a hozott ételek melegítésére és hűtésére is.
Órarend: a diákok egyéni órarend szerint tanulnak, több közös és egyéni tanulási sávot alakítunk ki a mindennapokban. Sokat járunk el a városban és a városon kívül is nagyon különböző tanulmányi és közösségépítő céllal.
Blended tanulás: támogatjuk a számítógéppel történő tanulást, ezért kérjük, hogy legyen a diákoknál laptop, tablet vagy mobiltelefon. Hisszük, hogy tud a tanulás annyira érdekes lenni, hogy megküzdünk a digitális világ csábításával is.
Művészet: a dráma mellett a vizuális, zene és különböző mozgásformák oktatása és a kézművesség is részét képezi a mindennapjainknak. Ez a terület szorosan kötődik a személyiség – és kreativitásfejlesztéshez.
Ünnepek: rendszeresen szervezünk ünnepeket, részben az alkotó munka eredményeinek ünneplésére, részben a kulturális hagyományőrzés szándékával.
Közös rendrakás: minden napot közös takarítással, pakolással zárunk.

Értékelési rendszer

Mint láttuk a személyközpontú megközelítés egyik sarkalatos pontja az önértékelés. A hagyományos megközelítés nem preferálja ezt az eszközt, nekünk tehát erre is meg kell tanítanunk a diákokat. Rendszerszerűen beépítettük ezért az év megfelelő pontjaiba a formális önértékelés különböző formáit. Ennél azonban sokkal fontosabb az a párbeszéd, amit a diákokkal folytatnak a tanárok. Itt az önértékelés a kommunikáció alapja, és sokszor párbeszédes formában folyik.

Ez már átvezet minket a tanári értékeléshez, aminek szintén sokkal több lehetséges formáját használjuk, mint az megszokott. A funkciók is különbözőek a diagnosztikus értékeléstől a próbavizsgákkal történő mérésig.

Mivel diákjaink többsége akkreditált iskolai jegyeket is akar szerezni, amellett, hogy törekszünk a fejlesztő értékelés dominanciájára, folyamatosan tájékoztatnunk kell a diákokat arról, hogy az iskolai standardok szerint hol állnak. Körülbelül hol tart a tudása, hányast szerezne a félévi vagy évvégi, írásbeli vagy szóbeli vizsgán. Ennek az alapossága már egyéni megbeszélés kérdése, de mindenképpen a hivatalos mérési pontokon való teljesítés biztosítja az átlépést a következő évfolyamba.

Minden egyéb rendszer – prezentációk, portfólió stb., mindaz, amit mi tartunk elengedhetetlennek - a diákok bevonásával, sokszor a család igényeinek beépítésével is – megbeszélés kérdése és egyénivé tehető.