Utolsó feladat-csomagunkban a szociális kompetencia fejlesztése kerül a középpontba, különös hangsúllyal az empátiára és a megosztásra. A projekt kérdése, hogy egy kis paradicsom magból nevelt növény hogy válik ajándékká, általa hogyan okozhatunk örömet magunknak, másnak, hogyan tudunk odafigyelni közösségünk tagjaira. Az ajándék nemcsak egy tárgy, hanem egy történet, egy gesztus, amelyben megjelenik a gondoskodás, a figyelmesség és a mások iránti érzékenység. A gyerekek kreatív történetírásban, alkotásban fejezhetik ki ezt, közben megkérdezhetjük őket: milyen érzéseket éltek át a készület...

A mai feladatok témája a paradicsom globális útja. Lehet ennek kapcsán beszélgetést kezdeményezni az élelmiszer-ellátásról és a fenntarthatóságról. Kulcsfogalmak: élelmiszerlánc, import, ökológiai lábnyom, helyi élelmiszer. Szociális vonalon pedig három kompetenciára fókuszálnak a feladatok: csapatmunka, felelősségvállalás (a felesleg kezelése) és kreativitás (új megoldások kitalálása).        feladatlap Csizmazia Katalin

Tervezzünk paradicsomot! Kell hozzá becslés, rajzolás, összehasonlítás. Ez ugyan mind matematikai gondolkodás, de kreatívan jön elő a paradicsom-projekttel.Íme egy komplett játékötlet, aminek neve, szabálya és célja van — és megtanítja a becslési tartomány, átlag, és szórás (egyszerűsített) fogalmát!       feladatlap Csizmazia Katalin

A paradicsom tökéletes alap egy komplex, több tantárgyat összekapcsoló tanulási projekthez: látványos fejlődésen megy keresztül, sokféleképp feldolgozható, és kulturális jelentése is gazdag. A héten négy feladatcsomaghoz készítettünk egy-egy feladatlapot. Mindegyiknek más a fókusza, de több tantárgyat bevonva. A hétfő a természettudományok, a fantázia, az érvelés, az írás napja.       feladatlap Csizmazia Katalin

Az elmúlt napokban bejártuk a természet és tanulás közös útját: számoltunk leveleket és makkot, becsültünk, mértünk, tájékozódtunk, együtt játszottunk és figyeltünk – mindezt a kertben. Megmutattuk, hogyan lehet a mozgás és a matematika élményszerű a fák között, a fűben hasalva, vagy épp fára mászva. A szociális kompetenciák fejlesztése is fókuszba került: egymásra hangolódni, közös alkotás – ezek mind ott lapulnak egy-egy kerti fogócskában vagy páros megfigyelésben. De a hét végére még tartogatunk egy fontos gondolatot: a kreativitás szerepét. A kreativitás nem pusztán rajzkészség vagy...

Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogyan válik a kerti játéktér az élő matematika tantermévé. Most egy újabb dimenziót hozunk be, amely egy kisgyerek számára nem kevésbé fontos, mint a matematika vagy a mozgás: ez pedig a szociális kompetencia. A természet tényleges kapcsolatokat és együttműködést ígér. A kertben töltött idő alatt a gyerekek gyakrabban fordulnak egymáshoz segítségért, gyakrabban adnak instrukciót egymásnak, többet kommunikálnak. Egy bokor mögött bujkálva, egy fán egyensúlyozva vagy egy méh megfigyelése közben megosztják tapasztalataikat, és miközben közös matekfeladatot...

A matematika tanítása sokáig az osztálytermek padjaihoz és a munkafüzetek világához kötődött. Pedig ha megfigyeljük, hogyan számol egy kisgyerek az ujjain, vagy hogyan pakolja sorba a kavicsokat játék közben, világos lesz: a kert, a mező, az udvar tökéletes terep lehet a matematikai gondolkodás élményszerű fejlesztésére. Amikor a gyerekeknek konkrét feladatokat adunk a természetben (például „Gyűjts 10 különböző színű levelet, majd csoportosítsd őket méret szerint”), akkor nemcsak számolnak, hanem szelektálnak, megfigyelnek, összehasonlítanak. A mozgás és a természet együttes hatása javítja...