A paradicsom tökéletes alap egy komplex, több tantárgyat összekapcsoló tanulási projekthez: látványos fejlődésen megy keresztül, sokféleképp feldolgozható, és kulturális jelentése is gazdag. A héten négy feladatcsomaghoz készítettünk egy-egy feladatlapot. Mindegyiknek más a fókusza, de több tantárgyat bevonva. A hétfő a természettudományok, a fantázia, az érvelés, az írás napja.       feladatlap Csizmazia Katalin

Az elmúlt napokban bejártuk a természet és tanulás közös útját: számoltunk leveleket és makkot, becsültünk, mértünk, tájékozódtunk, együtt játszottunk és figyeltünk – mindezt a kertben. Megmutattuk, hogyan lehet a mozgás és a matematika élményszerű a fák között, a fűben hasalva, vagy épp fára mászva. A szociális kompetenciák fejlesztése is fókuszba került: egymásra hangolódni, közös alkotás – ezek mind ott lapulnak egy-egy kerti fogócskában vagy páros megfigyelésben. De a hét végére még tartogatunk egy fontos gondolatot: a kreativitás szerepét. A kreativitás nem pusztán rajzkészség vagy...

Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogyan válik a kerti játéktér az élő matematika tantermévé. Most egy újabb dimenziót hozunk be, amely egy kisgyerek számára nem kevésbé fontos, mint a matematika vagy a mozgás: ez pedig a szociális kompetencia. A természet tényleges kapcsolatokat és együttműködést ígér. A kertben töltött idő alatt a gyerekek gyakrabban fordulnak egymáshoz segítségért, gyakrabban adnak instrukciót egymásnak, többet kommunikálnak. Egy bokor mögött bujkálva, egy fán egyensúlyozva vagy egy méh megfigyelése közben megosztják tapasztalataikat, és miközben közös matekfeladatot...

A matematika tanítása sokáig az osztálytermek padjaihoz és a munkafüzetek világához kötődött. Pedig ha megfigyeljük, hogyan számol egy kisgyerek az ujjain, vagy hogyan pakolja sorba a kavicsokat játék közben, világos lesz: a kert, a mező, az udvar tökéletes terep lehet a matematikai gondolkodás élményszerű fejlesztésére. Amikor a gyerekeknek konkrét feladatokat adunk a természetben (például „Gyűjts 10 különböző színű levelet, majd csoportosítsd őket méret szerint”), akkor nemcsak számolnak, hanem szelektálnak, megfigyelnek, összehasonlítanak. A mozgás és a természet együttes hatása javítja...

Szó volt már róla, hogy minden helyváltoztatás, mászás, egyensúlyozás épít valamit a kisgyerekekben. Az idegrendszeri fejlődés, finom mozgás és kreativitás kéz a kézben járnak.  A szabad, spontán mozgás elősegíti a belső motivációt, és ez hosszú távon segíti kitartásuk és önszabályozásuk fejlődését. A WHO 29 országra kiterjedő felmérése szerint a 3–12 éves gyerekek mindössze napi 60–165 perc kültéri játékhoz jutnak – ez alatta van az ajánlott 60 perc közepes vagy intenzív mozgásnak courier.unesco.org. A UNICEF egyik tanulmánya szerint pedig azok a gyerekek, akik legalább 2 órát...

Tavasszal szabadtéri foglalkozás-sorozatot tartottunk gyerekeknek. Mi is volt ez? “Ökológiai makettezés” projektünk első foglalkozás-sorozata sikeresnek bizonyult. Ebben arra kerestük a választ, hogy a természetben megfigyelt mintákat hogyan ültethetjük át mindennapjainkba fenntartható módon. Hétfő délutáni alkalmainkon állatok építkezési technikáit vizsgáltuk meg, majd természetes anyagokból közösen modelleztük ezeket. Az „Állati lakhelyek” nemcsak témájában vonzotta a gyerekek, felnőttek figyelmét. A kétkezi alkotás a kreatív elme kiteljesedésén túl jótékonyan csatornázta be a testi...

Egy kisgyerek reggele így indul: „Gyorsan, kelj fel, indulni kell!” Majd jön az ovi, suli, délutáni különórák, fejlesztések, edzés, rohanás, este alig van idő beszélgetni, olvasni. Aztán másnap kezdődik elölről. Pedig mi felnőttek is tudjuk: ha valamit túl sokáig csinálunk kényszerből, ha soha nincs időnk megállni, akkor kiégünk. Elfáradunk, feszültek leszünk, türelmetlenek. A gyerekek is. Csak ők nem tudják elmondani. Inkább „rosszak” lesznek, nyűgösek, „nem figyelnek”, „nem tanulnak”. A Jurtasuliban mi azt valljuk: Nem kell bírni. Elég, amit épp bír. A mi dolgunk, hogy ezt figyeljük. Nem...