A matematika tanítása sokáig az osztálytermek padjaihoz és a munkafüzetek világához kötődött. Pedig ha megfigyeljük, hogyan számol egy kisgyerek az ujjain, vagy hogyan pakolja sorba a kavicsokat játék közben, világos lesz: a kert, a mező, az udvar tökéletes terep lehet a matematikai gondolkodás élményszerű fejlesztésére.

Amikor a gyerekeknek konkrét feladatokat adunk a természetben (például „Gyűjts 10 különböző színű levelet, majd csoportosítsd őket méret szerint”), akkor nemcsak számolnak, hanem szelektálnak, megfigyelnek, összehasonlítanak. A mozgás és a természet együttes hatása javítja a munkamemóriát, a fókuszt – ezt már számos kutatás alátámasztotta. (Lásd pl. Kuo & Taylor, 2004: „A Potential Natural Treatment for Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder”. American Journal of Public Health, 94(9), 1580–1586.)

Több, nemzetközi forrás is alátámasztja, hogy a kertben vagy természetben végzett matematikai tevékenységek hatékonyan fejlesztik a gyerekek matematikai gondolkodását, térbeli tájékozódási képességeit, és növelik az érdeklődést a tanulás iránt.

Laššová & Rumanová (2023) felmérése szerint a „matematikai séta” (math trail) segít a tanulóknak a térbeli gondolkodás, rotációs képesség és együttműködés fejlesztésében.
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00368121.2020.1742641?utm_source=chatgpt.com 

A Stanford DREME program összefoglalója hangsúlyozza, hogy a szabadban végzett tevékenységek (pl. kövek, levelek rendezése, számlálás, mérés) élményt, motivációt és matematikai gondolkodást hoznak magukkal.
https://dreme.stanford.edu/news/taking-math-outdoors-a-natural-learning-environment/?utm_source=chatgpt.com 

Mai feladatlapunkhoz Einsteint idézzük: „A logika eljuttat A-ból B-be. A képzelet bárhova eljuttat.”
    ☛  feladatlap

Csizmazia Katalin