A gyerekek természetükből adódóan mozgással tanulnak – a testi aktivitás nem csupán testi egészségüket erősíti, hanem kognitív fejlődésük kulcsa is. A hagyományos oktatási rendszerek gyakran korlátozzák ezt az ösztönös mozgásigényt, miközben kutatások egyértelműen alátámasztják: a mozgásos tanulás jelentősen javítja a figyelmet, a memóriát és a problémamegoldó készségeket és a tanulási képességeket is.

Gyarmathy Éva rámutat, hogy a verbalitásra épülő oktatási módszerek hátrányba hozzák azokat a gyerekeket, akik mozgással tanulnak hatékonyabban.  https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20191117_Gyarmathy_Eva_We_dont_need_your_education?utm_source=chatgpt.com A suliban elvárt ülés és koncentrálás, a folyamatos kontrollált viselkedés sokszor irreális követelmény még egyes kisiskolások számára is – a felnőttek sem tudnak órákon át mozdulatlanul figyelni. Ismerjük az eredményt: figyelemzavar, rosszalkodás és persze a tanulási motiváció elvesztése.

A kis gyerek számára a mozgás és a tanulás elválaszthatatlan. A mozgás nem luxus, hanem alapvető szükséglet – segítségével nem csupán testileg egészségesebb generációt nevelhetünk, hanem olyan tanulói közösséget, ahol minden gyerek megtalálja saját fejlődési útját. Hiszen gondoljunk bele, hogyan, miért is alakult az iskolai élet úgy, hogy ma napi 4-5 órát kell egy kisgyereknek a padban ülnie. Ez nincs összhangban a természetes szükségleteikkel. A rendszer ugyanis nem a diákok, hanem a tanárok igényeire épül. Ma a tanító úgy képes legkönnyebben kordában tartani 20-25, azaz egy osztálynyi gyereket, ha azok a padban ülnek. Ez a tanár igénye. Miért is kell ennyi gyereknek lennie egy osztályban? Ken Robinson brit oktatás szakértő kifejti, hogy a mostani iskolai szerveződés még abból az időből való, amikor a nagy birodalmak egyik alapvető célja a birodalmi adminisztráció zökkenőmentességének biztosítása volt. (https://www.youtube.com/watch?v=iG9CE55wbtY) Egymással kicserélhető embereket kellett képezniük, akik a nagy birodalmak bármely pontján képesek ugyanazon adminisztratív feladatok jó minőségű ellátására. Hol vagyunk ma már ettől? Az AI korában kreativitásra, együttműködésre, és széleskörű problémamegoldásra van szükség, sőt az egyik előny éppen a diverzitás, a nagyon eltérő képességek kiaknázása lehet egy vállalat számára.

A Jurtasuliban ezen gondolatok mentén szervezzük az életet. Úgy képzeljük a mindennapokat, hogy az idő nagy részét a kertben töltik a gyerekek. Igen, szükség van a padban ülős pillanatokra is – valahogy meg kell tanulni írni, koncentrálni, időre teljesíteni feladatokat. Ezt azonban az életkornak megfelelő arányban kell beépítenünk az iskolai napirendbe. Lesznek tehát tanulási sávok, amikor egyénre szabott időben (ki mennyit bír) „iskolásan” fognak dolgozni a gyerekek. A nap nagy részét azonban a szabadban töltik majd, ahol rengeteg tanulási pillanat szervezhető meg.


https://pixabay.com/hu/photos/gyermekek-gyerekek-gyermekkor-5833685/