Etikus alapelvek:

• Permakultúra három etikai alapelve: gondoskodás a Földről, az emberekről és a javak igazságos elosztásáról
• Személyközpontúság központi értékei: feltételhez nem kötött elfogadás, empátia és hitelesség

Első olvasásra nem csengenek egybe ezek az értékek. Mégis, ha mélyebbre nézünk, a közös szemlélet rétegei láthatóvá válnak.

A földről való gondoskodás és a hitelesség nem csupán cselekvés, hanem belső meggyőződésből fakadó életforma, belső összhang azzal, amit fontosnak tartunk. A másik világának valódi, mély megértése, megérzése és tisztelete a valódi gondoskodás alapja. Az erőforrásokat osszuk meg méltányosan – mind emberrel, mind más élőlényekkel.

A rendszerszemlélet összefűzi az említett fogalmakat: a természet rendszereiben és az emberi kapcsolatokban minden mindennel összefügg. Az empátia, elfogadás és hitelesség csak kapcsolatokban értelmezhető – ahogyan a föld, az ember és a javak iránti gondoskodás sem létezhet elszigetelt, egyéni gyakorlatként. Az én és a másik nem szétválasztható.

Ez tehát azt jelenti, hogy a két rendszer alapelvei is értékeken nyugszanak: tisztelet a másik fél iránt, bizalom az organikus fejlődés belső erejében, gondoskodás, figyelem és elfogadás.

Ez az iránytű nemcsak kerteket, de kapcsolatokat, közösségeket és iskolákat is fenntarthatóbbá és élhetőbbé tehet. A két szemlélet erősíti egymást: megérthetjük, hogy a Föld és az ember fejlődése nem külön pályákon fut, hanem ugyanabból a logikából táplálkozik.

Nekem nagy élmény volt mindezt megtanulni, megérteni. 30 éve foglalkozom a személyközpontúsággal. Amikor közelebbről megismerkedtem a szervezetfejlesztéssel, meglepett, hány területen találkozik a kettő. Körülbelül két éve tanulom a permakultúrás kertrendezést. Más fogalmak, más szavak, más terület – mégis ugyanaz a világhoz való hozzáállás. Vajon hány terület van, aminek még a nevét sem ismerem, de ugyanazt ragadja meg a körülöttünk lévő valóságból?

Csizmazia Katalin